Nem is tudtam mit várjak ettől a filmtől a megnézés előtt. Csodát (Kalifornia)? Sírást (Babel)? Tetvesnagy röhögést (Blöff)?
Egyszerűen csak kíváncsi voltam, hogy a kambodzsai illegalitás és ázsiai körutazás utáni Dél-Francia birtokvétel, milyen hatással van Brad Pitt színészi alakítására.
Mostmár leszögezhetem: semmilyen :D Aki eddik rühellte, az ettől a filmtől nem fogja szeretni, aki meg szerette, az sem fogja jobban. Persze ízlések és pofonok.
Mivel semmi koncepcióm nem volt a történetet illetően így elég objektív véleményt tudok mondani róla szerencsére: Jó. De nem úgy jó mint lejjebb a Spíler, hogy csalódás ugyan, de még élvezhető, hanem úgy jó, hogy jó. Nem üt nagyot, nem forradalmi -hacsak nem az észrevehetetlen, de mindig jelenlévő digitális technika és a maszok profizmusa végett- és még csak nem is különleges tulságosan, de abszolút szerethető és szívbezárható :)
Sztorit ugye nem írok, mert nem szoktam, de úgy nagyjából aki kedveli a XX. század történelmét úgy kb. '70-ig az jól fogja érezni magát.
Egyébként kísértetiesen emlékeztet engem ez a film arra, ami szintén egy ember életéről szól aki egy doboz bon-bon kínálgatása közben meséle el mindezt :)
Szóval lavli kis film a szeretetről és szerelemről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése